Csernáton és környéke

Magyar ˇ
szálláshelyek|vendéglátók|szolgáltatások|szabadidő|események|interaktív térkép

Csernáton 

« KEZDŐLAP

Csernátoni erődítménytemplomCsernáton (románul Cernat) község Kovászna megyében, Székelyföldön található. Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.

Csernáton határában, az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Csernáton és környéke számos látnivalót tartogat a turisták számára, számtalan műemlék, köztéri szobor, emlékhely és kúria teszi emlékezetesé az itt tartozkodásuk idejét. Amennyiben több napos kikapcsolódásra vágynak, a környék szálláshelyei mindent megtesznek azért, hogy a nálunk töltött napok felejthetetlenek maradjanak.

A község egyik nevezetessége a Haszmann Pál Múzeum, melyet alapítójáról, Haszmann Pálról neveztek el 1999­ben. Az intézmény a Damokos Gyula­féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. Az udvarház a 17–19. században épült, neoklasszicista külsejét 1831­ben nyerte el. Az 1950–1970­es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, „gazdátlanul” élte végnapjait, amikor múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A több mint kéthektáros terület lehetőséget teremtett a skanzen létrehozására. A múzeum 1973. február 25­én nyitotta meg kapuját és jelentős kiállításnak ad helyet.

- Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.

- Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.

- Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.

- „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)

- A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.

- Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
- Damokos-Eperjessi (épült 1840)
- Damokos Mihály-féle (épült 1839)
- Sándor István-féle (épült 1860)
- Bernáld kúria (épült 1820 körül)
- Farkas kúria (épült 1840-1850)
- Molnár Sándor-féle (18. sz. )
- Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

VisitCernat © 2014. Minden jog fenntartva.